AbandoneDream

Több képzett valóságos sík között táncol egy láng. Egy apróság, ami ébren tartja a kereső érzékeit úgy ,hogy az közben alszik. Így képzelte el az alvó állapotban történő álom közi lassított állapotot, amikor tudata mélyebb régiókban keres új utakat. Mindig így volt, már a kezdetekkor érzi ezt az aki rendeltetésszerű használatára, az álmok apró módosítására született.  Mert mi az álom, ha nem eszköz?

Sivár pusztaságon indul meg hirtelen az élet, a köz, az érzet az a metafora ,ami iránymutató volt most már egy és ugyanaz. A tér lassan kitárul és a szemek felfogják a tekintett világ csodáját, a kérdéssel teremtés erejét. Így lett vízióból egy többszörösen megfogható síkká. Egy ilyen helyen, csak a fantázia szabhatja meg a határt.
Fák bújnak elő, fűvel lesz pillanatok alatt beborítva a terület. Dombok között néhol patakok baktatnak ide, oda keresve a lejtősebb, könnyebb irányt. Így született meg.

Lassan körvonalazódik a test is. A fűben fekszik, mintha álmodna. Saját világát teremtette meg, és most egy már létező formulát felhasználva, létezőből merít. Felépíti a testét. Kopott ruházata jelenik meg, materializálódik mindene egyenként a véletlenszerűség sorrendjében...

-Találj meg...