Esőköpenyén átszakad az eső. Nem lehet tudni, hogy megizzadt e, nem érzi már, hogy a saját izzadt testében ázik vagy az ég könnyeitől. Eszetlenül szaladt idefelé, most pedig fő a saját levében. Nem kaphatja el senki, de akit ő üldöz az mindig elillan előle. Ok és okozat. Egymásba futnak a szálak és az összefüggések egymást magyarázzák. Folyamatosan jár az agya, kattog. De ami lényegesebb, elérte a felismerés. Amíg rohan a valaki után, nincs veszélyben, soha nem kaphatják el.
2008 május
2008.09.24. 09:56 :: Freeeyes
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://abandonedream.blog.hu/api/trackback/id/tr83678883
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
